Kétes. Kettős. Kétarcú. Két esélyes. Bejön. Vagy nem. Ez a V.S.O.P. Néha semmitmondóan vagány. Máskor sokatmondóan semmilyen. Néha egyedi. Máskor lopott dallamokkal akcióz. A Ruthless Gangsters-es múlt kellő tapasztalatra, kifinomultságra enged következtetni. Gyakorlatilag azonban néha olyan együgyű, primitív szövegeket írnak, mintha egy-két éve kezdték volna. Néha a rímek triviálisak, előre kiszámíthatóak. Máskor frappánsan összejönnek, bár bő tíz év után több fejlődést várna az ember. Egyszer a csapat a mainstream-el karöltve halad. Másszor hamisíthatatlan underground érzésvilágot áraszt. Merész egyensúlyozás. A bátorság dícséretes és tisztelendő, bár megtévesztő. Talán sokan pont emiatt nem tudják a V.S.O.P.-t hova rakni, akik a zenében fix pontot keresnek. Új klippjükből árad a pénz... a zene tökéletes, a szöveg kevésbbé. Ez is így, ebben a formában kettős érzelmeket vált ki. Idézet: "olyan, mintha hip-hop szólna…" Olvasgatván a fórumokat, ezt senki nem érti. Miért, nem hip-hop szól? Mi az, hogy "olyan"? Ha nem "olyan", akkor milyen? Ha ez nem hip-hop, akkor mi? Ha az, akkor miért csak "olyan"? A félreérthetőség remek fegyver: számtalan értelmezés teszi színessé és értékessé a művet. Azonban a félreérthetőséget nagyon el is lehet szúrni, ha nem, hogy félre, de egyáltalán nem tudja a hallgatóság értelmezni az adott versszakot, sort. Ez mindenképpen a közönség hibája lenne? Nem hiszem, hiszen ekkora rapmúlttal (lásd a részvételt már a '96-os Fila Rap Jam-en is), illene egy csapatnak jól kezelhető szövegeket írnia.
