Megkövetem magam. Azt jósoltam az előzetes statisztikák alapján, hogy Mr. Busta keze alatt az ASAP lemez hithű, zseniális folytatása lesz eddigi munkásságának. Tévedtem. A Legendák nem csak, hogy szimplán nem jött be, hanem olyan szinten megbuzerálta érzékeny kis lelkivilágomat, hogy még annyi ambícióm sem maradt, hogy őszinte érdeklődéssel tudjam még egyszer meghallgatni a Pitbull című szólólemezt.Vallom, hogy az már egy jó album, ami nem csak egyszerűen jó, hanem ki lehet róla emelni pár számot, ami igazán jó. Ami első hallgatás után viszonthallgattatja magát, majd következő alkalmakkor, ha az embernek nincs elég ideje az egész korong lejátszására, ezeket még akkor is beteszi - az íze kedvéért legalább. A Srácok A Putriból egy ilyen számot sem tud felmutatni, sőt, a delete gombot hatására minden trekk után azonnal koptatni lehet.
Valahogy olyan ez az egész cucc, mint a Hungária, az R-GO, meg a Neoton típusú együttesek évenkénti búcsúkoncertje. Egy "utolsó" próbát tesz a félholt csapat, hogy megmaradjon az emberek emlékezetében. Nem jön össze, mert néhány fanatikuson kívül (akik a wc-t is kinyalnák utánuk, ha tehetnék), más már szánalomból sem tud irántuk érdeklődni. Erőltetett, kapálódzó előadókra egészséges ember nem kíváncsi. Visszatérésükre pláne nem. Hiába kapaszkodnak utolsó ujjperceikkel még mindig a last minute tours lehetőségeibe, akkor sem.
Hasonló érzet kapott el, ahogy hallgattam a Legendák albumot, azzal a nem pici különbséggel (!), hogy ez nem az utolsó utáni erőltetett menet (!), hanem ebben a formában az ELSŐ (!) lemez!
S ha már ez ennyire izzadtság szagú, nyögvenyelős, vagy úgy is mondhatnám: "Pitbull-replicated", akkor milyen lesz a búcsú búcsúkoncert utáni búcsúkoncert? Már ez olyan büdös, mintha tizenöt éve minden esztendőben ez lenne az "új" búcsúlemez. Gyomorforgatóan egyszerű, üres, felesleges. A Pitbull újrahangszerelése, gondolatvilágának hígabb rímekkel történő duplázása, megspékelve Game kutyával, aki semmilyenségével érdemben semmit nem képes hozzátenni. Sajnos.
Hasonló érzet kapott el, ahogy hallgattam a Legendák albumot, azzal a nem pici különbséggel (!), hogy ez nem az utolsó utáni erőltetett menet (!), hanem ebben a formában az ELSŐ (!) lemez!
S ha már ez ennyire izzadtság szagú, nyögvenyelős, vagy úgy is mondhatnám: "Pitbull-replicated", akkor milyen lesz a búcsú búcsúkoncert utáni búcsúkoncert? Már ez olyan büdös, mintha tizenöt éve minden esztendőben ez lenne az "új" búcsúlemez. Gyomorforgatóan egyszerű, üres, felesleges. A Pitbull újrahangszerelése, gondolatvilágának hígabb rímekkel történő duplázása, megspékelve Game kutyával, aki semmilyenségével érdemben semmit nem képes hozzátenni. Sajnos.
Nem tudok egyetlen számot kiemelni, maximum a ganksztazolisat, de azt sem azért, mert egy fél ütem vagy gondolat értékelhető lenne benne, hanem mert érdekes, hogy Zolibácsi, a '90-es évek oly vitatott rapalakja - manapság pedig médiabohóca - szerepel benne. (Apropó, ha én lennék a Zoli, lehet, nem tudnám eldönteni, hogy a balfasz figyelmetlenség vagy a tisztelet hiánya miatt lett úgy a borítóra írva a nevem, hogy "Gangxta Zoli", miközben az már az első lemezemen is úgy volt, hogy "Ganxsta Zolee", zárójel bezárva.) Amúgy ez is, mint a többi: megfáradt szám. Erőtlen, sőt gyenge, abban az értelemben, ahogy gyenge egy beteg ember, mikor lázzal fekszik magatehetetlenül egy kórházi ágyban. A baj csak az, hogy nem érzem, hogy az ASAP (lemez) gyógyítható lenne. Remélem, ebben is tévedek. Ha igen, meg fogom ismét követni magam...
